Martin Cooper (94 éves), a Motorola egykori mérnöke ma megismétli Manhattanben a Hatodik sugárúton - vagy legalábbis imitálja forradalmi tettét - az első mobiltelefonhívást egy nem működő, 1,15 kilós DynaTAC 8000x prototípussal. Cooper 50 éve, a világ első mobilhívásával Joel Engelt, a rivális Bell Labs fönökét kereste meg, és közölte vele, hogy egy hordozható készülékről beszél. A legenda szerint annyira elmerült a beszélgetésben, hogy egy taxi majdnem elütötte, a kísérő riporter rántotta vissza. Aznap délután, a Hilton Szállóban tartott sajtótájékoztatón egy újságíró édesanyját hívta fel Ausztráliában, az eseményről évekig tábla emlékezett meg a hotelben.

Coopert a “mobiltelefon atyjának” keresztelték el, és nem vált milliomossá találmányával. “50 évig tartott, míg az emberek felismerték, milyen fontos dolog ez” - mondta nevetve a Del Mar Timesnek, a kaliforniai városi újságnak. Szerinte, ha a Motorola nem mutatja be hordozható készülékét 1973-ban, a mobilforradalom 20 évet késett volna, mert a Bell Labs autóban elhelyezhető készüléket fejlesztett, azokkal nem lehetett volna járkálni az utcán. Cooper életében 11 fontos, telekommunikációs találmányt szabadalmaztatott, a Times pedig minden idők 100 legfontosabb felfedezése közé sorolta a mobiltelefont. A mérnöknek arra is gondja volt, hogy a készülék elterjedjen, az első hívás után egy-két évvel később bemutatta George W. Bush alelnöknek és Ronald Reagan elnöknek, akik feleségeiket hívták fel.

Az 5G-s technológiának nem is a gyorsasága a lényeges, hanem hogy rengeteg adatot tud átvinni, egyre szélesebb lehet azok köre, akit el lehet érni, csökkennek a költségek, így mindenkinek a kezében ott lehet a mobiltelefon. Sőt a jövőről szólva, futurisztikus jóslatokat is tesz, szerinte a készülékeket a bőrünk alá ültetik be, és a testünk szolgáltatja az energiát működéséhez és folyamatosan tudósít egészségi állapotunkról. Coopert két dolog aggasztja a mobil készülékekkel kapcsolatban - a gyerekekre leselkedő veszélyek és a személyes adatok védelme.

Martin Cooper március elején Spanyolországban egy konferencián vett részt, ahol elmondta, soha nem gondolta volna, hogy téglatelefonja azzá a kis számítógéppé válik, amit ma a zsebükben hordanak az emberek. Nem volt internet, nem léteztek nagyvolumneű integrált áramkörök, digitális kamerák. “De tudtuk, hogy a kapcsolattartás fontos. Azzal vicceltünk, hogy egyszer majd, amikor megszületik valaki, azonnal egy telefonszámot kap, és ha valaki nem válaszol a hívásra, az azt jelenti meghalt. Tudtuk, hogy egy nap mindenkinek lesz telefonja, ez ma már majdnem így van. A telefon a személyiség kiterjesztése” - nyilatkozta a CNBC-nek. Szerinte az okostelefonok ma már túl sok szolgáltatást kínálnak, miközben nem is illeszkednek jól az emberi archoz.

A mobilkészülékek, amelyek ma már inkább kis számítógépek a zsebünkben, amelyekkel nem mellesleg telefonbeszélgetéseket lehet folytatni, alaposan átalakították életünket. A Globális okostelefon - Túl a fiatal technológián tanulmány szerzői, egy 11 antropológusból álló nemzetközi kutatócsapat tagjai, 16 hónapot töltöttek Afrika, Ázsia, Európa és Dél-Amerika 10 közösségében azt tanulmányozva, hogyan használják okostelefonjaikat az idősebbek. Kiderült, a technológia mindenkinek fontos, nem csak a fiataloknak. Az előszóban megállapítják, hogy az okostelefon elnevezés félrevezető, hiszen egyrészt a telefonálás már csak kis százalékát teszi ki a készülék használatának, másrészt nem maga a telefon tanul, hanem a felhasználók alakítják olyanná a felületeit, amilyennek nekik legjobban megfelel. 

“Az okostelefon nem egyszerűen csak egy eszköz, hanem a helyszíne annak, ahol élünk. Ennek az a következménye, hogy az emberi kapcsolatok, legyen szó étkezésről, találkozásról vagy más közös tevékenységről eltűnhetnek, a személy, akivel együtt vagyunk, felszívódhat, hazamehet telefonjára” - mondta Daniel Miller, a kutatás vezetője a Guardiannak. Megtanulunk együtt élni azzal a kockázattal, hogy még akkor is, ha fizikailag közel vagyunk egymáshoz, szociálisan, érzelmileg, vagya a foglalkozásunk szerint: egyedül vagyunk.

Sokak számára az olyan applikációk, mint a LINE Japánban, a WeChat Kinában, A WhatsApp Brazíliában állnak az okoseszközök középpontjában. “Itt jönnek össze a testvérek, hogy gondoskodjanak idős szüleikről, büszke szülők végeérhetetlenül küldözgetik fotóikat csodálatos gyerekeikről, migránsok tartják a kapcsolatot családtagjaikkal. Akkor is nagyszülő lehet valaki, ha másik országban él” - magyarázta Miller. A kutatásból kiderült, hogy az okostelefonok szerte a világban az alapvető szükségletek közé tartoznak. Talán az első kihívói mind a “háznak”, ahol az emberek élnek, de még a munkahelyeknek is. “Mindig otthon vagyunk az okostelefonunkban, mint a csigák, magunknál hordjuk házunkat, csak nem a hátunkon, hanem a zsebünkben” - szűrte le a tanulságokat Miller. Ennek persze vannak negatív következményei, az okostelefon mint otthon megszűnt menedék lenni. A munkahelyünkről elérhetők vagyunk munkaidőn túl is. Az iskolában abuzált gyereket tovább bántalmazhatják társaik a telefonukon. De Miller óv attól, hogy csak a negatív trendeket lássuk: szétszóródott családok egyesülhetnek, egészségügyi szolgáltatások végezhetők, politikai viták rendezhetők okostelefonon. Csak akkor ítélkezhetünk, ha számba vesszük a végtelen lehetőséget, amit a telefonok kínálnak.

(Forrás: Népszava)