Szükség van-e 2023-ban házi feladatra? Van-e és, ha igen, milyen a jó házi? Vajon a házi feladat eltörlése megoldást jelenthet-e a leterhelt diákok számára? Ezek a kérdések egyre gyakrabban felmerülnek nem csak a diákok, de a tanárok között is.

Pro és kontra

A házi feladat hívei szerint a meglévő tudományos cikkek túlnyomó többsége erős pozitív összefüggést mutat a házi feladat és a diákok magas tanulmányi eredményei között. A kritikus oldal azonban azzal érvel, hogy ezek a kutatások megbízhatatlanok, és olyan összefüggésekre mutatnak rá, melyekre továbbra sincs kézzelfogható bizonyíték. Ugyanakkor a támogatók előszeretettel érvelnek azzal is, hogy a házi feladat építő jellegű szokásokat alakít ki a fiatalokban a jövőre nézve.

A Covid-19-járvány idején kipattanó házi feladat-ellenes mozgalom hosszú múltra tekint vissza. Az otthoni iskolai feladatok célját és hatékonyságát már jóval több mint egy évszázada vitatják, főként annak tanulókra gyakorolt hatásai miatt. Kalifornia például 1901-ben betiltotta a házi feladatot 15 éves korig, és korlátozta az idősebb diákok számára, mivel attól tartottak, hogy az veszélyezteti a gyermekek szellemi és fizikai egészségét. Vagy elég csak szemügyre venni a finn oktatási rendszert, ahol a diákok minimális házi feladat mellett is hatékonyan képesek elsajátítani az iskolában tanultakat. A házi feladatellenes érvelés legújabb változata szerint a jelenlegi gyakorlat a támogatást nélkülöző, hátrányosabb helyzetben lévő diákokat bünteti, a nagyobb erőforrással rendelkezőket pedig jutalmazza, ezáltal az egyenlőtlenségeket erősíti.

Nem minden házi feladat egyforma

Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a házi feladatok nagy részének nincs világos célja, és a kelleténél hosszabb ideig tart megoldani őket. Az egyik megkérdezett tanár kiemelte: a járvány elején a távolságtartás miatt egy-egy osztály akár négy teljes órát is töltött az osztályteremben. A szakember ahelyett, hogy végig előadást tartott volna, inkább több időt adott a diákoknak az önálló és projektalapú munka elvégzésére. Ennek köszönhetően a legtöbb tanítási nap végén már nem érezte szükségét annak, hogy hazaküldje őket további tennivalókkal. Hasonló módszerrel éltek egy Massachusetts állambéli középiskolában is, ahol néhány tanár a lehető legtöbb órát kiscsoportos gyakorlásra hegyezte ki, így téve lehetővé téve a gyerekek számára, hogy olyan feladatokon dolgozzanak, amelyeket hagyományosan házi feladatként kapnának meg. A kísérletben részt vevő tanárok szerint az a két nyolcadikos osztály, amelynél ezt a stratégiát alkalmazták, jobban teljesített az állami teszteken, így idén már más tanárokat is ennek bevezetésére ösztönöztek. Egy másik megszólaló szerint a házi feladatok problémája részben arra vezethető vissza, hogy a „jó házi feladatok” megtervezése sokszor nem része a tanítási programoknak és a szakmai továbbképzéseken sem tárgyalják azt érdemben. Ő éppen ezért egy idő után a lehető legtöbb órát fordította át hatékony, tantermi gyakorlásra, és korlátozta a hazaküldött házi mennyiségét.

Eltörlés helyett újratervezés

Azonban a házi feladatok megszüntetésétől aligha várható hathatós megoldás. Rengeteg diák ugyanis még normális körülmények között is híján van azon erőforrásoknak, amelyek segítségével sikeresen leküzdhetné az akadályokat és a házi feladatok elvégzésére összpontosíthatna. Nem elég, ha az iskolák csökkentik a házi feladatok számát, ezeknek a változtatásoknak egy olyan átfogó cselekvési terv részét kell képezniük, amely minden diák számára javítja az oktatás minőségét. A házi feladat kiosztása előtt a tanároknak mérlegelni kell, hogy a tanulók megértik-e a munka célját, és meg tudják-e csinálni segítség nélkül. Ha a tanárok úgy gondolják, hogy ez olyan dolog, amit nem lehet megtenni az órán, akkor ügyelniük kell arra, hogy mennyi időt vesz igénybe a feladat, és milyen visszajelzést kell adniuk a jobb megértés reményében.

Arra a kérdésre, hogy szükség van -e a házi feladatra, az egyik megkérdezett tanár azt felelte: „A gyerekeknek szükségük van a gyakorlás lehetőségére. Ha nem adunk nekik lehetőséget arra, hogy gyakorolják, amit tanulnak, akkor elfelejtik. Az már mindegy, hogy a munkát otthon vagy az iskolában végzik el.” A helyes kérdés tehát nem az, hogy eltöröljük-e a házi feladatokat. Sokkal fontosabb szempont az, hogy milyen típusú otthoni munkát kapnak a diákok, és ehhez milyen feltételeket és körülményeket biztosítanak nekik. A házi feladat megszüntetése önmagában nem sokat ér. Mielőtt ilyen döntésre adnánk a fejünket, érdemes elgondolkodni azon, hogy mi a jó házi feladatok célja. Alapvető fontosságú, hogy a diákok minden társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező csoportban egyenlő módon, megkülönböztetés nélkül férhessenek hozzá a megfelelő támogatáshoz és egyenlő esélyekkel fejleszthessék különböző képességeiket. Az már kevésbé fontos, hogy a feladott munka hazaérjen velük.