A mi világunk

Legyőzte az emberi drónpilótákat a mesterséges intelligencia

Szerző: Fürkész Firkász. Dátum: 2023. október 6. Forrás: sg.hu


A Zürichi Egyetem létrehozta az első olyan rendszert, amely képes legyőzni az embert drónversenyzésben. Most először verte meg egy mesterséges intelligenciával működő nagy sebességű drón a világbajnok versenyzőket. 

Az FPV, azaz első személyből nézett drónverseny egy olyan sport, ahol a versenyzők drónokat próbálnak meg minél gyorsabban végigvezetni egy akadálypályán. A pilóták távolról irányítják a drónokat, miközben a fejükön lévő szemüvegben azt látják, amit a drónra szerelt fedélzeti kamera lát. A Zürichi Egyetem kutatócsoportja bejelentette, hogy kifejlesztettek egy Swift nevű drónrendszert, amely képes legyőzni az embereket ebben a játékban. Bár a mesterséges intelligencia korábban már legyőzte az embereket olyan játékokban, mint a sakk, a go vagy akár a StarCraft, ez az első alkalom, hogy egy mesterséges intelligenciával működő rendszer felülmúlja az emberi pilótákat egy fizikai sportban. 

drón: pilóta nélküli repülőgép, olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. 

Az egyetem kutatói már évek óta próbálkoznak egy erre képes mesterséges intelligencia megalkotásával, de korábban egy speciális mozgásfelvevő rendszer segítségére volt szükségük a győzelemhez. Nemrégiben egy olyan áttöréssel álltak elő, amely nagyrészt a gépi látáson alapul, így a mesterséges intelligencia rendszer egyenrangúvá vált az emberi pilótával. A Swift három világklasszis emberi pilóta ellen versenyzett, eközben az emberi versenyzők által használt kamerákhoz hasonló, valós idejű adatokat gyűjtő fedélzeti kamerát használt. Emellett a Swift egy olyan mérőegységet is tartalmaz, amely méri a drón gyorsulását és sebességét. Egy mesterséges hálózat feldolgozza ezeket az adatokat, hogy meghatározza a drón helyzetét a térben és azonosítja a versenykapukat a pályán. Ezt az információt aztán szintén egy hálózaton alapuló vezérlőegység arra használja fel, hogy kiválassza a legjobb irányt a versenypálya minél gyorsabb teljesítéséhez. A csapat a mesterséges intelligenciamodellt gépi tanulással képezte ki egy szimulált környezetben, ahol a rendszer próbálgatással és a hibáiból levont tanulságok felhasználásával javította magát.


A versenyek egy speciálisan kialakított pályán zajlottak, amely egy 25 x 25 méteres területet fedett le. A pálya hét négyzet alakú kapuból állt, amelyeken minden körben sorrendben kellett áthaladni. A verseny megnyeréséhez a versenyzőnek három egymást követő kört kellett teljesítenie az ellenfele előtt. Az drónok csak a fedélzeti mérésekre támaszkodhattak, külső rendszerek támogatása nélkül. 


A Swift több győzelmet is szerzett az emberi bajnokok ellen, sőt, a leggyorsabb kört is ő könyvelte el, fél másodperces előnnyel végzett a legjobb emberi pilóta előtt. A kutatók megjegyezték azonban, hogy a mesterséges intelligencia rendszer az általánosítás és az alkalmazkodóképesség terén korlátokat mutatott, és küszködött, amikor a körülmények eltértek a betanítottaktól, például a fényviszonyok megváltozása miatt. Összességében a verseny megmutatta, hogy bár a mesterséges intelligencia jelentős előrelépéseket tett a fizikai környezetben való navigálás terén, az emberi pilóták még mindig előnyben vannak az alkalmazkodóképesség és a változó körülményekre való reagálás terén.


A csapat szerint az új technológiának számos lehetséges valós alkalmazása van. Például a drónok gyorsabb repülése növeli azok hasznosságát a korlátozott akkumulátor-kapacitásuk miatt. A Swift képességei az erdőmegfigyelésben, az űrkutatásban és a filmiparban találhatnak alkalmazást, ahol a gyorsan mozgó drónokkal akciójeleneteket lehetne forgatni. Emellett a technológia hasznos lehet a kereső- és mentőakciókban, ahol a drónoknak gyorsan kell nagy területeket lefedniük.