Magyarország államformái a történelem során:  

- Fejedelemség 895-1000 

- Királyság (patrimoniális monarchia)  1000-1438 

- Rendi monarchia 1438-1848 

- Alkotmányos monarchia 1848-1918 

- Első magyar köztársaság (népköztársaság)1919 

- Király nélküli királyság 1920-1946 

- Második magyar köztársaság 1946-1949 

- Kommunista diktatúra, népköztársaság 1949-1989 

- Harmadik magyar köztársaság 1989- 

 A magyarság a honfoglalást követően fejedelemségben élt, melyben a partikuláris vezérek (törzsi vezetők) hatalma kiemelkedően nagy volt.  

István király megkoronázásával jött létre, a keresztény Europára évszázadokon át jellemző Középkori abszolút monarchia államformája mely egészen Habsburg Albert 1438-as megkoronázásáig megmaradt. Nálunk ennek kicsit sajátos formája „működött” a patrimoniális monarchia, melyben a hatalomgyakorlás a királyi földbirtokra épül. 

Albert trónra emelésétől kezdve viszont a magyar nemesség valódi korlátokat emelt a mindenkori királyok teljhatalma elé, és innentől az uralkodó a rendekkel közös kormányzásra kényszerült Létrejött a rendi dualizmus, vagy rendi monarchia. Kialakult az országgyűlés elődjének számító rendi gyűlések rendszere. Újabb fordulópontot az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jelentett, melynek során a magyar reform mozgalom kikényszerítette az alkotmányos formák létrehozását, melyek a szabadságharc leverése után is megmaradt. 

 Hazánk történelmében ez volt az alkotmányos monarchia korszaka. Az abszolutizmus átmeneti visszatértét követően 1867 –től a korábbi rendi gyűlések helyett már valódi népképviseleti országgyűlések (és választások) zajlottak Magyarországon. Később következett 1918, amikor Károlyi Mihály vezette őszirózsás forradalom a királyság helyett létrehozta az első Magyar Köztársaságot. Ez a legelső köztársaság  1918. november 16. és 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. és 1920 február 27 között állt fenn. Közben rövid időre, 1919 március 21 és augusztus 1 közt kommunista diktatúra (tanácsköztársaság) is zajlott hazánkban. A kommunisták elűzését követően, 1920 február 27 –től Magyarország újra királyság lett, mégpedig király nélküli királyság. 

 A II. világháborút követően rövid időre 1946 és 1949 közt visszatérhetett a köztársasági államforma (ez volt a második Magyar Köztársaság) majd 1949 augusztus 20 –án a szovjet megszállás hatására szovjet mintájú kommunista berendezkedés alakult ki, egészen 1989  –ig. A harmadik Magyar Köztársaságot 1989 október 23 –án kiáltották ki. 

 Szövegmagyarázat: 

partikuláris: részbeli, részleges 

patrimoniális: egy olyan kormányzási forma , amelyben minden hatalom közvetlenül az uralkodótól származik. Nincs különbség a nyilvános és a magánterület között 

abszolutizmus: a rendiség visszaszorítása után létrejövő egyszemélyi uralom. Támaszait, a hadsereget és a hivatalnoki kart állami pénzekből tartják fenn.