Búcsúzunk

szerző: CzLeo 2023. április. 4.


Iskolánk fontos mérföldkőhöz érkezett, hiszen az első nyolcadik osztály rövidesen elballag. Éppen ezért az év utolsó projektciklusa a búcsúzásról szól. Mi a Fürkész Firkász tagjai azt vállaljuk, hogy emléket állítunk a végzősöknek. Interjúkat olvashattok majd velük, továbbá sztorikat velük kapcsolatban az iskolatársaktól és persze a tanároktól. 


- Balázs nagyon kedves - mondja Misi. - Sokszor játszik velünk, kisebbekkel. Nagyon szeretünk vele fogócskázni.

- Balázs segített nekem barátokat szerezni - mondja Gergő. - Év elején, amikor nagyon szomorú voltam, mert senki nem játszott velem, odajött és megkérdezte, mi a bajom. Majd odament sok gyerekhez és azóta három barátom is van, akit ő szerzett nekem.

- Amikor még elsős voltam, Peti ott ült a lépcsőn és a telefonjának kellett valamit mondani. Azt mondogatta neki, hogy hópehely, de nem ismerte fel a telefon, így nagyon sokszor mondogatta, míg végül az lett a beceneve, hogy Hópehely - emlékszik Dia.

- Amikor harmadikos voltam, Nimród többször megtámadott, sokszor küzdöttünk(verekedtünk) egymással. Viszont most már szinte a legjobb barátok vagyunk - meséli Leó, aki több iskolatársával is így kötött életre szóló barátságot.

- Nimród sokáig szokott maradni pénteken a suliban és olyankor szinte mindig együtt kosarazunk. Ezt nagyon szeretem - meséli Dani.

- Orsi készült rendesen a felvételijére, ennek megfelelően kellő önbizalommal ment el e megméretésre és ennek megfelelően sikerült is neki - avat be bennünket a bennfentes Balázs, Orsi hatodikos öccse.

- Egyszer Sári megmérgelte magát és egy gumi karddal rendesen megsuhintotta a hátamat, de ez nem a suliban történt, hanem otthon - árulja el Bálint, hogy időnként milyen is az igazi fürkészes testvéri szeretet.