A mi világunk

Október 23-a: az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja

Szerző: Fürkész Firkász. Dátum: 2023. október 13. Forrás: kormany.hu


Hamarosan emlékezni fogunk az 1956-os forradalom és szabadságharcra. Felkészülésként fogadjátok ezt a rövid cikket!


1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után az Országház előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét.

Bár az elkövetkező napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé, és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak Budapest ellen. November 10-e körül a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a hatalom így is ezreket börtönzött be, és több száz forradalmárt kivégeztek.


A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A hivatalos kommunista álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott. Október 23-a emlékét csupán a külföldre menekült magyarok őrizhették nyíltan.

1956-os forradalom és szabadságharc:  Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének az elnyomás elleni forradalma és az idegen katonai megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. köztársaság: olyan államforma, ahol a nép vagy a nép által választott vezetők irányítják az országot.

Magyarországon az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével együtt kezdett ’56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő az Országháznál összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a harmadik magyar köztársaságot.


Az új Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át. Az emléknapon hagyományosan a nemzeti lobogó felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Műegyetemnél, a Bem-szobornál, a Magyar Rádió épületénél, valamint a budapesti összecsapások színterein) emlékeznek meg az ’56-os hősökről és áldozatokról.